2013-07-03

8. nap Logrono - Najera (30 km)

Sikerült az első harmincas, méghozzá nagyon jó tempóban, és jókedvűen.

Reggel a tömegszállásnak köszönhetően minden eddiginél korábban keltünk, valaki már fél ötkor pakolt, ráadásul becsukta valaki az ablakokat, úgyhogy most először nem száradt még a kimosott holmik, sebaj majd rajtunk.
Szóval már hat előtt úton voltunk, csak a kutyasétáltatókkal találkoztunk.
A város szélén ült egy nagy fehér szakállas ember, aki szerintem Felisa legendáját akarja másolni, de nem volt benne semmi kedves, nem is kértünk tőle pecsétét.
Útközben semmi izgalmas nem történt, fél kettőre beértünk, és rögtön szembejött a privát albergue, amit kinéztünk magunknak.

Van itt néhány érdekes ember, például Paco és az ő neje Barcelonából. Zubiriben aludtunk velük először, mindketten kb. hatvan és hetven között lehetnek, a csomagjukat mindig előre küldik, és csomag nélkül úgy mennek, hogy képtelenség utolérni őket. És az asszony közben folyamatosan beszél, ezért tudjuk, hogy a férfit hogy hívják, fordítva nem igaz. Az asszony ma a pihenőnél egy koreai lányt tanitgatott a legfontosabb spanyol szavakra. Az utolsó pihenőnél, amikor éppen megint elviharzottak mellettünk, akkor magyarázták spanyolul, hogy már csak egy kicsit kell küzdeni, aztán az albergueben, mert persze itt vannak, kedvesen üdvözöltek minket.
Akik már egy hete együtt haladnak, azok mindig, mindenütt lelkesen üdvözlik egymást, még ha beszélni nem is tudunk, pl. a tegnapi japán szakács, aki nem nagyon tud semmilyen nyelven, ma egy étteremből integetett nekünk. Az első napi spanyol szobatársakkal is szinte mindig úgyanott kötünk ki. Tulajdonképpen már mi is mindig ellenőrízzük az esti sétánál, hogy minden ismerős megerkezett-e.

Leküzdve: 200 km, 4400 m szint

Mindenkinek köszi, hogy olvas minket, a kommenteket is, de külön nem biztos, hogy válaszolunk rájuk.
Valamint már most szólok, hogy ha hazamentünk, akkor még sok mindent fogunk leírni, meg a képeket is akkor pótolni. Nem túl kényelmes a telefonon regényt írni, nem beszélve a mindenféle elütésekről.

4 comments:

  1. Fantasztikusak vagytok! Alig várom a beszámolókat, nagyon jó olvasni őket és így egy kicsi mi is részesei vagyunk a "sétának". Puszilunk Piroska

    ReplyDelete
  2. Elütések nélkül azt hihetnénk, hogy Párizsban egy Hotel napozójában lógatjátok a lábatokat. Millió puszi nektek.

    ReplyDelete
    Replies
    1. És nagyon vigyázunk hogy csak a kézfejünk és a bal oldalunk barnuljon mint az igazi zarándoknak.

      Delete
  3. Jó olvasni a beszámolókat!

    ReplyDelete