Nagyon romantikus albergueben aludtunk, közvetlen a templom mellett, ennek megvan a hátránya is, mert a semmi közepén ez a kis (itteni mértékkel!) templom óránként tájékoztatta a mintegy nyolcvan lakost, még még egyszer ennyi zarándokot az idő múlásáról, igen éjfélkor elverte a tizenkettőt, mintegy húsz méterre a fülemtől :) Ettől függetlenül jól aludtam, kipihenten indultunk reggel vak sötétben, merthogy közvilágítás az a falun kívül természetesen nincs. Többen előkapták a fejlámpát, hogy megtalálják a helyes utat az elágazásoknál, mi inkább a GPS-re hagyatkoztunk, nem is hagyott minket cserben. A lámpa csak egy szűk részt világít, ugyanakkor az előzőleg már sötéthez alkalmazkodott szemünket összezavarja.
Az első megálló Castrojeriz volt, már a bevonulás is érdekes volt. Az autóúton érkeztünk, egy gyönyörű fasorban (jellemző, hogy ez reggel volt) a fasor végén a városka fölé magasodó dombon egy kis várrom, alatta egy hatalmas templom. Korán volt, nem volt nyitva, továbbmentünk, egy bárban ittunk egy-egy colacaot (kakaó, ha valaki elfelejtette volna), és elintéztük egyéb dolgainkat. Persze volt még néhány templom, míg kiértünk.
Ez után egy laza mozdulattal megmásztunk egy hegyet, kizárólag a kilátás kedvéért, mert a másik oldalon lejöttünk, és jól láthatóan még is kerülhettük volna, de a kilátás szép volt :)
Ez után tíz km semmi következett, majd Itero de la Vega előtt egy középkori "hospital"-ban, ma zarándok szállás, kértünk pecsétét és fotoztunk.
Majd egy gyönyörű és hosszú, sok luku híd következett, amely esetében ötletünk sincs, miért épített valaki a középkorban egy folyó kanyarba hidat, mikor húsz méterrel odébb negyed ekkora is elég lett volna, ma már csak műemlék, meg a zarándokokat küldik erre, út nem vezet ide, legfeljebb mezőgazdasági utak.
Beérvén a faluba kicsit letértünk az útról, hogy a templom árnyékában tölthessük a pihenőt.
És már csak mintegy nyolc-kilenc kilométer maradt, ami megint szinte árnyék nélküli volt.
Megérkeztünk Boadilla faluba, itt a templom már messziről is nagyon érdekes, (a közeli megtekintés még hátra van), ugyanis a torony itt már egy komplett társasház, a négyszögletes építmény minden sarkán van egy gólyafészek.
Az albergue a templom lábánál van, medencével, hatalmas kerttel, nagyon jópofa. És ez a harang a negyedeket is elüti :)
A mellékelt kép a telefonnal készült, mert hogy a blogot is erről írom, de talán látszik rajta a zarándokok nehéz élete :)
Legyőzve: 356 km, 6400 m szint
A meleget kezdjük szokni, árnyékban 36 fok, a napon ma, amikor besétáltunk a faluba 46 fokot mutatott az órám hőmérője (ezt a zsákomra rögzitve méri
). A helyiek azt mondják ilyenkor nem szokott ilyen meleg lenni.
Szegénykéim! "Falunézés" előtt - gondolom - megfürödtetek a hűs medencében. Minden nap kevesebb km. lesz. Lassan eléritek az út felét.
ReplyDeleteKérdés: Ilyen medencés nyaralásra miért nem visztek fiúkat?
ReplyDeleteVálasz: Mert azok ott is vannak, minek vinni!